2012. június 26., kedd

Valahol a szivárványon túl/ Somewhere over the rainbow

A napfényes, meleg, közel 36 fokos otthoni melegből megérkeztem a szivárványon túlra, ahol az eső szomorkásan esik, a hangosbemondóban percenként idegen emberek fura hangzatú nevei hangzanak el. Riga, belőled is csak a repteret látom ... Mallorca, társra találtál.

A reptér nyüzsög, a fenekem sajog. Elnézést kell kérnek a direkt megfogalmazásért, 8 várakozással teli órából lassan telik el a negyedik. Mint 21. századi ember természetesen valamelyik elektromos kütyümön lógok és csendesen bosszankodok a mellettem ülő két német gyerkőcön, akik ugrálómatracnak használják az ülőalkalmatosságot. Nem tragédia, de a várakozás türelmetlenné tesz, az ülőke remeg. Ők most tovább álltak, a nagy tömegek elvonultak, csendes a reptér, két srác pihen a szomszédban. Épp most érkezett egy szőke hajú lány, aki szintén azonnal a kütyüjét vette elő. És lám, ő is tovább állt. Nem veszem személyeskedésnek. :)

Mennyi mindennel lehetne foglalkozni most, a mindennapi dolgokat rendbe rakni, felkészülni a holnapi munkára (részben megtörtént), vagy folytatni a megkezdett regényemet. Ne haragudjon kedven Arthur (C. Clarke), sajnos a súlylimit miatt otthon hagytam becses művét.

Bár természetesen elektronikusan is elérhető az írás, mégis "stílusosan" a Terminál című filmmel készültem eme nagy napra. Kérem a sorsot, ne nyúljon olyan hosszúra a várakozás,mint szegény Tomé, bizonyos nézőpont szerint én is egy szegény "kelet-európai" országból származom. :)

A hangosbemondó lettül újra elhadart néhány szót, mintha a "száraz vodka" is elhangzott volna. :) Talán a reptéri személyzet gondoskodik már a zárás utáni buliról? Ha az ember sokat gondolkodik csupa fura dolog ötlik az eszébe, ezért inkább elindítom a filmet és reménykedek a jószerencsében :).


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Write a comment, feel free to share your ideas and opinion. Thank you! K.Andi.