Magányos kalauz

Késő éjszaka a vonaton pár ember utazott, az egyik sarokból halk szuszogás, egy üléssel arrébb erőteljes rockzene bömbölése a zenelejátszóból, pár megfáradt munkás sörözgetve, én pedig ... a piroska nem sietett hazafelé, én annál inkább ... de az idő nagyon lassan akart telni, így elővettem a fotómasinám. Persze mit lehet egy lerobbant vonatban éjszaka megörökíteni? Még a gép is kiugrik a kézből, ő is lázad ilyen késő este?

Aztán egyszer csak a vonat a szemerkélő esőben megállt egy állomáson, a kalauz lassan szemlélte minden rendben zajlik-e, utas sem akart le-fel szállni ... unalmas egy helyzet. Végül jelt adott és visszabaktatott magányos kuckójába ... én pedig ennek voltam szubjektív (objektív) tanúja.